Az éltető víz

1. A víz és Ön

• A víz és Ön

2. A víz minősége

• Milyen vizet iszunk?
• Óvjuk a víz minőségét
• Klór, ólom

3. A víz jótéteményei

• Igyon még azelőtt, hogy szomjúságot érezne!
• A víz és a gyermek
• A víz és a kismama
• A víz és a sport
• A víz és az életkor

4. Praktikák és tanácsok

• Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?
• Hogyan javítsuk meg?
• Hogyan javítsuk a szivárgó vezetéket?

A víz és Ön

Az ivóvíz, az egészségügyi biztonság, valamint a környezet védelme kulcsfontosságú kérdések bolygónk életében.

Manapság a vízhez való hozzájutás lehetőségének hiánya okozza a legtöbb haláleset a világban. Bolygónk több mint egy milliárd lakosa szenved vízhiányban. Öt millió gyermek hal meg évente azért, mert szennyezett vizet iszik.
A Föld felszínének 3/4-ét víz borítja, az emberi test tömegének átlagosan 60%-át teszi ki, így az élet elengedhetetlenül fontos részét képezi.

A következő oldalak általános tájékoztatást adnak a „víz minősége" és a „víz jótéteményei" témakörében, valamint hasznos tanácsokkal látják el Önt többek között arról, hogy milyen módon takarékoskodhat a vízzel.

A víz minősége

lap tetejéreMilyen vizet iszunk?

Mi az ivóvíz? Az ivóvíz-minőség eléréséhez meg kell felelni az Egészségügyi Minisztérium és az európai szabályozás szigorú előírásainak. Két alapvető feltételt kell betartani:

• a víz nem tartalmazhat betegségokozó mikrobákat és vírusokat
• nem tartalmazhat nemkívánatos elemeket olyan koncentrációban, amely átlépné a szabványokban előírt értékeket.

A víz kimeríthetetlen forrás?

A Földön a víz több hónapig tartó ciklusban, állandó, folyamatos körforgásban újul meg. Magyarországon éppúgy, mint a többi mérsékelt övi államban ez a körforgás elegendő mennyiségű nyersvizet biztosít.

Bár e körforgás állandó, a víz minősége romolhat. Útja során természetes és emberi tevékenységből származó szennyező-forrásokkal kerül szembe. A vízforrások megóvása érdekében bonyolult műszaki és szakmai megoldásokkal próbálunk a természet segítségére sietni.

Kiemelt ellenőrzés minden állomáson

A víz jellemzőit folyamatosan figyelemmel kísérjük, a forrástól (vagyis a folyóktól és a vízadó rétegektől) egészen az ivóvíz csapjáig.

A vízkivételi ponttól felfelé riasztóállomások segítségével ellenőrizzük folyamatosan a víz főbb jellemzőit. Ha bármilyen értékhatár átlépését észleljük, azonnal közöljük azt az ivóvíztermelő üzemmel, mert ez teszi lehetővé, hogy az eseti szennyeződésekhez igazítsuk a vízkezelési módszert.

Honnan „ered” a csapvíz Magyarországon?

Földrajzilag változó, hogy az egyes vízműveknek milyen vízbázisból, milyen minőségű nyers vízből kell egyformán tiszta ivóvizet előállítaniuk. Magyarország e tekintetben szerencsés helyzetben van, mert vízkészletei bőségesek. Elsőként hozzá kell jutnunk az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez. Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:

1. Felszín alatti védett rétegekből: 35% (mélységi vízbázis)
A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.
2. Folyamparti kavicságyból: 35% (parti szűrésű vízbázis)
A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és un. csápos kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak, amit laboratóriumi vizsgálatok sokasága támaszt alá.
3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 25% (karsztvíz)
A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Ez a létező legkiválóbb minőségű, a kőzetekből kioldott kálcium- és magnézium-ionok miatt magas keménységű ivóvíz, amely általában nem igényel tisztítást. A karsztok igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.
4. Felszíni vizekből: 5%
Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul, Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet. A kiemelt nyers víznek meglehetősen bonyolult tisztítási eljáráson kell keresztülmennie, hogy a minősége megfeleljen a szigorú követelményeknek. Az ivóvíznek nem kell vegytisztának lennie, hiszen a csak oxigénből és hidrogénből álló víz ihatatlan, és egészségre is ártalmas, a természetben ilyen nem is fordul elő. Az ivóvízben számos, élettanilag fontos oldott ásványi anyagnak kell lennie, amelyek mennyiségét a legapróbb részletekig meghatározzák. A vízkezelő műben ezeket a határértékeket állítják be a szakemberek.
(Forrás: https://www.maviz.org/fogyasztoi_informaciok/honnan_ered_a_csapviz_magyarorszagon)

Az ivóvíztermelő üzemben érzékelők figyelik a víztisztítás minden lépését. Ellenőrzik a tisztítás hatékonyságát annak érdekében, hogy a vízminőség kifogástalan legyen. A hálózat teljes hosszán, a víztározókban, a nyomásfokozókban, egészen a felhasználás helyéig ellenőrizzük a víz minőségét.

Hazánkban a szolgáltatott ivóvíz eredetét tekintve, 96 %-ban felszín alatti vízbázisokból származik, amelyet a szolgáltatók az általuk karbantartott hálózatokon keresztül juttatnak el a fogyasztókhoz. Ahogyan ezekbe a vízbázisokba az esetlegesen a felszíni vizekben fellelhető hormon és gyógyszermaradványok sem jutnak le, úgy a Magyar Víziközmű Szövetség álláspontja szerint a mikroplasztik részecskék sem tudnak az ivóvíz kitermelési helyének közelébe kerülni, hiszen a felszíni vizeink, illetve ezek a vízbázisok nem érintkeznek egymással.
A teljes cikk itt olvasható.
 

lap tetejéreÓvjuk a víz minőségét

A víz, melyet a Víziközmű szolgáltatók Önhöz eljuttatnak, teljesen egészséges. Minőségét számos ellenőrzés biztosítja. De mint minden más táplálék esetében, Önre is hárul feladat a minőség megőrzésének érdekében. Felsorolunk néhány szabályt, amelyet hajlamosak vagyunk elfelejteni.

Tartsuk be a higiéniai szabályokat!

• Ahogy főzéshez is csak tiszta edényt használunk, úgy a poharakat is el kell mosni. Rendszeresen tisztítsa kancsóit és edényeit ecetes vagy sós vízben, majd öblítse el őket.
• A jégkockákat is rendszeresen cserélje, így nem veszik át a többi élelmiszer szagát.
• Tisztítsa rendszeresen a berendezésekhez tartozó felszereléseket, például a melegvíztartályt is.
• Tartsa karban a csaptelek kiegészítőit (szűrő, vízporlasztó), illetve a felszereléseket, például a vízlágyítót, a tusoló flexibilis csövét, mert ezeknek meg kell felelniük az egészségügyi szabványoknak.

Soha ne igyon állott vizet!

Mikor néhány napot távol tölt otthonától, a víz megposhad a csőrendszerben, s ilyenkor baktériumok fejlődhetnek ki benne. Ezért mielőtt csapvizet inna, tanácsos azt addig kiengedni, amíg egészen hideg vízhez nem jut. A hideg víz jelzi, hogy az állott vizet leürítette.

A víz frissen fogyasztandó!

A hideg jót tesz a vízzel. Iváshoz csak hideg vizet használjon. Ha keverőcsapos rendszerrel rendelkezik, ügyeljen arra, hogy a kar teljesen jobbra fordított állásban legyen. Ne hagyja, hogy fogyasztás előtt a víz hosszú ideig érintkezzen a levegővel, vagy sokáig ki legyen téve a nap sugarainak.

Főzéshez is csak megfelelő vizet használjon!

Ne használjon meleg vizet tea, kávé, instant italok vagy liofilizált (szárított termékek) elkészítéséhez (mert a meleg kedvez a baktériumok fejlődésének). Inkább hideg vizet melegítsen fel lábasban vagy mikrohullámú sütőben.

lap tetejéreKlór és ólom

A Víziközmű-szolgáltatók folyamatosan ellenőrzik az Önhöz eljuttatott víz jellemzőit. Ez garantálja a minőséget az Ön számára. A következőkben választ adunk olyan kérdésekre, amelyek minden bizonnyal felmerülnek Önben, ha azt észleli, hogy a víz klórt tartalmaz.

Miért kemény a víz?

A víz keménysége az oldott kalcium és magnézium mennyiségétől függ. Egyébként mindennapi fogyasztásra az olyan víz ajánlott, amely tartalmaz oldott ásványi sókat, pl. magnéziumot és a kalciumot.

A nagyon „kemény" víz jellemzői:

• a szappan gyengén habzik, könnyebben leöblíthető;
• fehér cseppek maradnak az edényen száradás után;
• eltömíti a melegvízvezetéket, a kazánokat, az elektromos háztartási eszközöket.

A kevésbé "kemény" vagy „lágy" víz jellemzői:

• a szappan jobban habzik, nehezen öblíthető le;
• az edényeken nem marad lerakódás;
• a vezetékek nem tömítődnek el.

A kazánja megóvása érdekében szabályozza le a víz hőmérsékletét 50° vagy 55°-ra, mivel a lerakódás 60° fölött gyorsabban képződik.

Miért van néha klórszaga a víznek?

 A víz összes minőségi jellemzőjének, pl. az egészséghez nélkülözhetetlen ásványi sók megtartásának érdekében az ivóvíztermelő üzem kimeneténél és az ivóvízhálózat más pontjain kis mennyiségű klórt adagolunk a vízhez; körülbelül 0,2 grammot 1000 literenként. A klór segítségével szabadulhattunk meg a súlyos járványoktól Európában. Egyedüli hátrányát a szaga jelentheti, azonban ez könnyen csökkenthető.

Hogyan lehet eloszlatni a klórszagot?

Az ivóvízhálózat különböző pontjain a klórszag más-más intenzitású. A klór illékony anyag, megszűntetése érdekében a következőket tehetjük:

• levegőztessük egy kis ideig a vizet fogyasztás előtt;
• tároljuk a vizet üvegpalackban vagy üvegkancsóban, de nem tovább 24 óránál!
• ha azonnal fogyasztani akarja, adjon hozzá literenként három-négy csepp citromot.

Mit tehet, ha a vezetékek ólomból készültek?

Ma már tilos ólmot felhasználni vezetékek előállításához. Ha Önöknél a belső hálózaton még nem cserélték le az ólomcsöveket, a következők szerint érdemes eljárni:

• ne igyon olyan vizet, amely túl sokáig állt a csövekben. Máshol töltött hétvége vagy nyaralás után engedje ki a vizet, mielőtt inna belőle, vagy használja fel a mosdóban;
• ital elkészítéséhez vagy főzéshez ne a csapból kiengedett meleg vizet használja, inkább melegítsen hideg vizet;
• javasolt a vízlágyítók és a vízkőképződés-gátló készülékek rendszeres karbantartása. A nem megfelelőképpen karbantartott készülékek hozzájárulhatnak a belső csőrendszer korróziójához, amely a régi csövek ólomtartalmának kioldódását eredményezi.

A víz jótéteményei

lap tetejéreIgyon még azelőtt, hogy szomjúságot érezne!

Bármilyen korcsoporthoz tartozunk, a víz a test működése szempontjából alapvető fontosságú. Folyamatosan figyelni kell a víztartalékaink szintjét, nehogy kiszáradjon a testünk!

A kiszáradás jelei

Naponta átlagosan 2,5 liter vizet veszít a szervezetünk közvetlenül a tüdőn és a bőrön keresztül. Amint a vízveszteség eléri az 1%-ot, szervezetünk szomjúságérzettel riaszt. Ez a jel egyértelmű, előre jelzi a kiszáradást. A kiszáradás súlyosságát a kor befolyásolhatja, és erőteljesen kihat az egészségre: vérnyomáscsökkenést, idegi zavarokat, a szervezet általános állapotának gyors változását okozhatja.

Pótolja a vízveszteséget

A „szilárdnak" nevezett táplálékkal átlagosan napi 1 liter vizet juttatunk a szervezetbe. Vagyis minden nap legalább 1,5 liter folyadékot (víz, tea, kávé, gyümölcslé...) kell meginnunk, de számolni kell azzal, hogy a különböző tevékenységek és helyzetek (fizikai munka, láz, nyári meleg...) a vízveszteséget növelik.

Fontos szabály

A szomjúság vízfogyasztásra késztet bennünket, de a szomjúságérzet hiánya még nem jelenti azt, hogy a folyadékpótlás teljes lenne. Nem szabad teljesen a szomjúságérzetre hagyatkozni, és semmiképpen ne feledjük el, hogy nem kell megvárni a szomjúságérzet jelentkezését ahhoz, hogy igyunk!

lap tetejéreA víz és a gyermek

A víz a csecsemő testtömegének 75%-át teszi ki. Ez az arány 1 éves korára 60%-ra csökken, és felnőtt korig meg is marad. A folyadékpótlás jelentőségét soha nem lehet eléggé hangsúlyozni. Íme néhány kérdés, ami a gyermekével folytatott beszélgetés során felmerülhet.

A csecsemő tápláléka elkészíthető-e csapvízzel?

Igen, ha a csapvíz kevés ásványi anyagot tartalmaz, előzetesen felforralták, s ha nitrát-tartalma nem magas. A gyermek kb. 6 hónapos korától minden probléma nélkül ihat csapvizet, ha már hozzászokott a változatos étrendhez.

Van-e szerepe a víznek a növekedésben?

Sokkal nagyobb, mint gondolná. A szervezetnek rengeteg vízre van szüksége, a csontok erősödéséhez, fejlődéséhez, regenerálódási képességéhez a kalcium elengedhetetlenül fontos. Kalciumot tartalmazó táplálékaink közül a szervezetünk azt fogadja be leghatékonyabban, amely vizet tartalmaz. Leginkább kamaszkorban kell ügyelni a megfelelő kalciumbevitelre, a kisbabák és a kisgyermekek kalciumszükséglete a napi tápanyagbevitellel általában kielégíthető.

Változik-e a korral a gyermekek vízigénye?

Feltétlenül. A kisbaba vízigénye nagyobb, mint egy 1 éves gyermeké. Vigyázat! A csecsemők nem tudják időben jelezni, hogy szomjasak. Mivel vízszükségletük két-háromszor nagyobb, mint a felnőtteké, nagy gondot kell fordítani a folyadékpótlásra.

lap tetejéreA víz és a kismama

A víz az életet jelenti, és ez talán a terhesség ideje alatt a legfontosabb. A víz elengedhetetlen, szinte azt is mondhatnánk, hogy a magzat vízszükséglete sokkal fontosabb, mint oxigénigénye.

Vízcsere az anya és a magzat szervezete között

A magzat testtömegének akár 90 %-át víz teszi ki. A magzatvíz is vizet tartalmaz: ez védi a magzatot az ütésektől, a fertőzésektől és állandó hőmérsékletet biztosít számára. Az anya és a gyermek szervezete közötti vízcsere a placentán keresztül zajlik le.

Igyunk sokat mindennap!

Nagyon sokat kell inni ahhoz, hogy a magzat a fejlődéséhez szükséges vízhez hozzájusson. Ez minimálisan napi 1,5 liter folyadékbevitelt jelent. A terhesség alatt a kismama szomjúságküszöbe természetes módon csökken, hogy hamarabb észlelhesse a vízhiányt, és ezzel elkerülhesse a kiszáradást.

A rendszeres vízbevitellel a kismama megelőzheti a húgyúti fertőzéseket, a székrekedést, illetve a terhesség alatt gyakorta jelentkező kényelmetlenségeket. Ezért annyira fontos a víz a magzat és a kismama számára.

lap tetejéreA víz és a sport

A testgyakorlás nem csak a sportolóknak hasznos. De a bemelegítés és a helyes mozdulatok mellett elég figyelmet szánunk-e a megfelelő folyadékbevitelre? Pedig az ivás reflexszerűnek kellene, hogy legyen, hiszen a kiszáradás mind a fizikai mind a szellemi teljesítőképességet, jelentősen csökkenti.

A víz elengedhetetlenül fontos a fizikai megterhelésnél

Fizikai megterhelésnél, különösen, ha az hosszú ideig tart, a testhőmérséklet megemelkedik. A test a hőmérsékletét verejtékezéssel csökkenti. Enélkül a szervezet komoly károsodásokat szenvedne. Ezen kívül a víz segít a széndioxid és a tejsav eltávolításában, mellyel az izomgörcsök és az íngyulladások elkerülhetővé válnak.

Víz nélkül a felkészülés sem lehet megfelelő

A sportok nagyobb részénél a tiszta víz a legmegfelelőbb ital. A felkészülés alatt, már legalább 2 órával a tevékenység megkezdése előtt sok vizet kell fogyasztani, majd a tevékenység során kis mennyiségekben. A tevékenység befejeztével a vízfogyasztás a folyadékveszteség pótlása és a megnövekedett testhőmérséklet termelte salakanyag eltávolítása miatt szükséges. Az erőkifejtéstől és fizikai állapotától függően Ön állapítja meg, mekkora a folyadékszükséglete. Jó módszer erre például az, hogy a testmozgás előtt és után megméri a testsúlyát, hiszen a különbséget jórészt a vízveszteség teszi ki.

Soha ne feledje!

Erőkifejtés alatt a vízveszteség gyors, sőt veszélyes mértékű is lehet. Minél hatékonyabban pótolja a folyadékveszteséget, annál nagyobb lesz a teljesítménye. Soha ne várjon a szomjúságérzetre ahhoz, hogy igyon, főként akkor ne, amikor a külső hőmérséklet magas.

lap tetejéreA víz és az életkor

Minél idősebb az emberi test, annál kevesebb vizet tartalmaz. A koros ember szervezetében a víz már csak a testtömeg 55%-át teszi ki. De ez nem jelenti azt, hogy kevesebb vizet kellene inni! Ha a folyadéktartalék kisebb, a kiszáradás is hamarabb következik be.

Figyeljünk a hidratálásra!

A kor előrehaladtával a szomjúságérzet csökken, ezért túl későn észleljük a vízhiányt. Az idősebb embereknek sport közben fokozottabban kell figyelniük a víz pótlására, éppúgy, mint minden sportolónak, aki komolyan veszi a tevékenységét.

Figyeljünk a kálciumbevitelre!

Az idősebb emberek gyakran szenvednek kalciumhiányban, a napi kalciumbevitel elégtelensége miatt. Ettől válnak fogékonyabbá a csontritkulásra, a vastagbélrákra és az agyér-panaszokra. Az összes kalciumforrást jelentő táplálék közül az hasznosul leghatékonyabban, amelyet a víz tartalmaz, mivel a szervezet ezt fogadja be legkönnyebben, leggyorsabban.

Praktikák és tanácsok 

lap tetejéreHogyan takarékoskodhatunk a vízzel?

Kis ötletek vízmegtakarításhoz

Ezek a tanácsok maguktól értetődőknek tűnnek, mégis hasznos újra és újra felidézni őket:

• ne hagyja fogmosás közben folyni a vizet,
• a tusolásnál átlagosan feleannyi vizet használunk el, mint a fürdővel,
• mossa autóját szivaccsal és egy vödörnyi vízzel, ne folytonos öblítéssel.

Gazdaságos öblítőtartály

Ma már léteznek olyan öblítőtartályok, amelyek a vízfelhasználást a szükségletekhez igazítják. Egyetlen mozdulattal akár több liter vizet is megtakaríthat.

A vízfelhasználás az Ön háztartásában általában a következőképpen alakul:

A napi vízfogyasztás mindössze 7%-át használjuk iváshoz és főzéshez, 93%-át tisztálkodáshoz és tisztításhoz vesszük igénybe. Öntözze kertjét ott és akkor, ahol és amikor kell!
Napi illetve heti programozással leleményes öntözési rendszert alakíthat ki. A készüléket a csapfejre kell szerelni, segítségével a locsolás a napnyugta utáni órákra időzíthető, s ezzel elkerülhető a párolgás. A csepegtető öntözéssel a vizet a növény tövéhez vezesse, pont arra a helyre, ahol szükség van rá.

Takarékos mosógépek

A 60 °C-os programokkal felhasznált víz mennyisége előmosás nélkül ma már csak 72 liter az ezelőtti átlagos 112 literrel szemben. Heti három mosást alapul véve évente körülbelül 6 m³ vizet takarítunk meg.

Hatékony mosogatógépek

A mosogatógépek vízigénye tizenöt év alatt 60 literről 25 literre csökkent, a vízszűrő rendszerek fejlesztésének köszönhetően. Érdemes megjegyezni, hogy egy négyszemélyes család esetében a mosogatógép kevesebb vizet fogyaszt, mintha a családtagok mindegyike kézzel mosogatna el maga után.

Takarékos és praktikus csapok

A keverőcsapok jó megoldást nyújtanak a vízfelhasználás korlátozására. Egyetlen kart tartalmaznak, ezzel nyitjuk és zárjuk a csapot, egyúttal szabályozzuk a kiáramló víz mennyiségét a hőmérséklettel együtt. Ha a víznyomás túl magas a csapoknál, szereljünk rá áramlásszabályozót.

Hogyan javítsuk meg?

A csöpögő csap és a szivárgó öblítőtartály nem csak idegesítő, hanem hosszú távon költséges is! Pedig az esetek nagyobb részében a javítás egyszerűen elvégezhető.

Figyelem! Mielőtt elkezdené a javítást, ne feledje el elzárni a vizet a mérőnél vagy a szivárgáshoz legközelebb eső csapnál!

Mit tegyünk a vízcsap szabályozó fogantyújánál jelentkező szivárgással?

Az ilyen típusú szivárgás akkor jelentkezik, ha a csap nyitva van. Legtöbbször elegendő megszorítani a fogantyúnál lévő legfelső csavart (szabályozó szelep). Ha a szivárgás nem áll el, a szabályozó fogantyú tömítése hibás, ilyenkor ki kell azt cserélni.

1. Lazítsa ki teljesen a szabályozó fogantyú anyacsavarját úgy, hogy a fogantyút le tudja venni a száron keresztül.
2. Egy fémpálca segítségével vegye le az elhasználódott tömítést vagy az elöregedett kenderkócot, ami a szigetelést biztosítja.
3. Helyettesítse feltekert Teflon®-zsineggel, vagy új kenderkóccal.
4. Csavarozza vissza a szelepet, majd tegye a helyére a fogantyút.

Mit tegyünk a csepegő csapokkal?

Egy csap csöpögésének az az oka, hogy a csapszelep az évek során a használattól elöregszik. Ilyenkor ki kell azt cserélni.

Egy gumigyűrű található a csap házában, a fogantyú alatt.

1. Dugaszolja el a leeresztő nyílást, nehogy elveszítsen egy alkatrészt.
2. Lazítsa ki a csavart, ami a fogantyút tartja.
3. Vegye le a fogantyút.
4. Vegye le a fejet, ami alatt a szelep található.
5. Vegye le a szelepet, cserélje ki, helyezze vissza a fogantyút.

lap tetejéreHogyan javítsuk a szivárgó vezetéket?

1. Dörzsölje le a csövet, hogy megállapíthassa a szivárgás pontos helyét.
2. Tömítse el a szivárgás helyét önmagától kötő szalaggal (fémcső esetében) vagy egy darab gumival (szelepgumi) amelyet két szorítógyűrű tart (műanyag csőnél).

Hogyan kell megjavítani az öblítőtartályt, ha az szivárog?

Az esetek többségében a vízszivárgást a tömítésnél észleljük, a kagyló és a tartály között.

Hogyan lehet kicserélni?

1. Zárja el a víz bemeneti szelepét, majd ürítse le a tartályt.
2. Csavarozza szét, majd szerelje le a tartályt úgy, hogy lecsavarja a kagyló mögötti rögzítő-csavarokat.

Egyéb esetekben:

• Az öblítőtartályból folyhat a víz akkor is, ha túltelítődik. Ekkor mindössze annyit kell tennie, hogy az úszót elcsúsztatja a toll mentén, ha pedig az úszó nem szabályozható így, akkor enyhén csavarja meg a szárat.
• Az úszó állandóan a tartály alján marad, minden bizonnyal lyukas. Szerelje le, és cserélje ki.
• A tartály töltődése akkor is folytatódik, amikor már tele van és az úszó már nincs a vízben. A víz a túltelítődés miatt szivárog. Ellenőrizze a bejövő ág szelepét. Ha szükséges, cserélje le.